A magyar edzőlegenda

Guttmann Béla

Guttmann Béla

Guttmann-fivér

Guttmann I., Ármin, Guba bácsi

2019. február 10. - GuttmannBela

A Guttmann családban nem Béla volt az egyetlen labdarúgó és az egyedüli tánctanár. Három évvel idősebb bátyja a futballpályán és a táncparketten szintén kamatoztatni tudta a lábaiban rejlő tehetséget.

Ármin a millenium évében született Budapesten. Deák Tamás barátom időt, energiát és szemeit nem kímélve, a Familysearch-ön kutatható anyakönyvek között rátalált a Guttmann Ábrahám és Szántó Eszti első fiúgyermekéről szóló bejegyzésre. Amikor Ármin augusztus 4-én világra jött, szülei Kőbányán, a Bánya utcában laktak. Édesapja ekkor pincemesterként dolgozott, valószínűleg a söriparban. (Kőbányán korábban szőlőtermesztés is folyt, de az 1875-ös filoxéra járvány végzetes csapást mért az óhegyi szőlőkre.)

anyakonyv.jpg

(forrás: Familysearch.org)

A tánc és a futball szeretete korán magával ragadta Ármint. 1914-től éveken keresztül az egyik leghíresebb pesti mulató, az Erzsébet körúti Royal Orfeum táncosa volt, egy táncos trió tagjaként. 1919-ben elvégezte a tánctanító-képzőt, majd tánciskolát nyitott Budapesten. Bécsi keringőt, one- és two stepet, bostont, francia négyest és az amerikai dzseszhullám érkezésével divatossá vált shimmyt tanított. 

Ármin "Guttmann I." (egy) néven szerepel a futballkrónikákban. 1918-19-ben a kőbányai Törekvésben focizott, a fedezetsorban kapott helyet. A klub színeiben alkalmanként együtt játszott öccsével, Bélával (Guttmann II.). 1918 őszén a Törekvés vezetői az új szezon kezdőcsapatában még nem tervezték szerepeltetni a Guttmann-fiúkat. A következő idényre a klub kerete azonban erősen meggyengült, a korábban első tartalék Árminra és Bélára egyaránt szükség volt. Sejthető volt azonban, hogy a fedezetsor a Guttmann I., Béky, Löffler összeállításban igen gyenge lesz (Sporthírlap, 1919.09.08.). Későbbi tudósítás megerősíti, hogy az aggodalom nem volt alaptalan, a fedezetek a védelmi feladatokat szépen igyekezve, de hézagos tudással látták el.

arminabraham.jpg

Guttmann Béla, Ábrahám és Ármin

(forrás: R. Keifu: Die Trainerlegende - Auf den Spuren Béla Guttmanns, AGON Sportartikel, 2001, 9. old.)

1920 őszén azután a zavarosban halászgató Guttmann-fivérek előbb Pécsett, majd az Újvidéki TK-ban tűntek fel (erről későbbi posztban lesz még szó). Pár hónap múlva, 1921 februárjában a kalandorok visszatértek Budapestre, Ármin a Törekvésben, Béla az MTK csapatában folytathatta karrierjét. 1922 februárjában Ármin is átigazolt az MTK-ba, de nem maradt sokáig a klubban, ősszel Bécsbe távozott az öccse után.

Később Ármin a miskolci Attila gárdáját erősítette. 1927-ben ő volt az együttes egyedüli amatőr játékosa. Csapattársa volt például a válogatott Kautzky József (fiai, unokája neves színészek) vagy Molnár Ignác, az egyik legtechnikásabb magyar labdarúgó, későbbi nagyszerű edző. Egy külföldi, holland származású sajószentpéteri bányatisztviselő, Classen Wynand is játszott a gárdában. B. Bába Éva - Dénes Tamás - Sándor Mihály: A magyar labdarúgás története II. kötetében van egy fotó a miskolci Attila együtteséről 1927-ből, az álló sor jobb oldalán a képaláírás szerint "Guttmann Armand". Armand igazából Ármin, a húszas-harmincas években a miskolci lapokban mindkét keresztnévvel megtaláljuk a város népszerű tánctanárát.

 miskolcattilajol.jpg

(forrás: B. Bába Éva - Dénes Tamás - Sándor Mihály: A magyar labdarúgás története)

1926-ban Ármin a fővárosból Miskolcra költözött. Az 1928. évi budapesti cím- és lakásjegyzékben még megtaláljuk Guttmann Ármin táncmester iskoláját (Kőbányán, a Vaspálya utca 6. szám alatt), de a korabeli miskolci lapokból világosan kiderül, hogy ekkoriban már Miskolcon oktatott. 

1926 őszén Gutmann Ármin lett a Debreceni utcai tánciskola oktatója. A főkolomposok azzal fogadták: — »No, maga se fog itt sok káposztát megenni!« A rendőr is figyelmeztette: »Maga nem ismeri ezeket!« A táncoktató legelőbb a nótarendelést tiltotta meg. Erre kitört a fütyülés. »Aki nem tart rendet, az kimehet« — volt a határozott válasz. Néhányan kimentek és éjjel kocsiléccsel várták a táncoktatót. Kénytelen volt pisztollyal járni. Összeszövetkezett az egyik főkolompossal, Bélával. Ez jól ismerte a kisebb-nagyobb betolakodó rendbontókat, és egyenként kiverte őket a tánciskolából. Végül a táncoktató őt tette ki.(Táncművészet, 1953. április 1.)

1939 júniusában Ármin meglátogatta Budapesten, a Megyeri úti pályán az Újpest játékosainak edzést tartó öccsét. A csapat éppen az Internazionale (akkori nevén Ambrosiana) elleni Közép-európai Kupa mérkőzésre készült. Ármin rácsodálkozott az ő idejében még ismeretlen tornagyakorlatokra és jóstehetségével büszkélkedett, mert korábban azt jövendölte, hogy az Újpest döntetlent játszik a bajnokságban a Hungáriával (1:1 lett) és csak egy góllal fog kikapni Milánóban (2:1 lett). A remek vátesz harmadik tippje is bejött, az UTE pár nappal később hazai pályán valóban könnyedén, 3:1-re, legyőzte a milánóiakat. (Sporthírlap, 1939.06.23.)

Guttmann Árminról 2017-ig azt tartották, hogy a holokauszt áldozata lett és egy német koncentrációs táborban halt meg, mígnem David Bolchover Guttmann Béla életéről szóló könyve, A legnagyobb visszatérés fényt derített rá, hogy sikerült túlélnie a vészkorszakot. Miskolcról elhurcolt családtagjai - felesége Vermes Irén, fia, az 1930-ban született Ervin, édesapja Ábrahám, nővére Szerén és annak férje - ugyanakkor mind odavesztek. A háborút követően Ármin visszatért Miskolcon a Debreczenyi (ma Régiposta) utca 25. szám alatti házba, ahol korábban családjával élt és újraindította tánciskoláját.

guttmanntancmiskolckituzoarveres90bt.JPGA miskolci Guttmann tánciskoka kitűzője

(forrás: Árverés 90 Bt. www.bedo.hu/kepek/adat/militaria/175/0077.JPG)

Kíváncsi voltam, milyen emlékeket őriznek Miskolcon Guttmann Árminról. Próba-szerencse alapon megkerestem egy barátomat, Réthly Ákost, aki az 1980-as években Miskolc kulturális programjainak egyik szervezője volt. Ákos Miskolc meghatározó táncpedagógusához, a napokban Életmű Díjjal kitüntetett Fügeczkyné Balogh Máriához fordult, hátha rendelkezik információkkal az egykori Guttmann-tánciskoláról. A többi - ahogy mondani szokták - történelem. Kiderült ugyanis, hogy Mária édesapja, Balogh Sándor szintén tánctanár volt, egy időben együtt dolgozott Guttmann Árminnal. Máriától megtudtam, hogy a fiatalok által Guba bácsinak becézett Ármin a háború után újranősült. Új felesége, Ica is tánctanár volt, korábban Újdiósgyőrben működtetett tánciskolát. Guttmann Ármin ügyes ember, jó szervező volt, hat miskolci tánctanár részvételével megalakította a Tánctanítók Munkaközösségét. Ez azért volt óriási szó, mert akkoriban nem nagyon engedtek ilyesfajta szerveződést, az országban csak Budapesten működött hasonló, ott Gyenes Rudolf és Kovács Klára vezetésével. A Guttmann-házaspár házának folytatásában, a Debreczenyi utca 29. szám alatt az ötvenes évektől évtizedeken át működő Tánctanítók Tánciskolájában a beiratkozó diákok a keringőtől az akkor divatos mambóig számos társastáncot sajátíthattak el. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt indítottak tanfolyamokat. A Miskolc a múltban Facebook csoport oldalán az egykori táncteremről közzétett fénykép hozzászólásaiból kiderül az is, hogy a tanulók kedvelték, tisztelték a Guttmann-házaspárt, ahogy pedig a nyolcvanas évek első felében elhunyt Guttmann Árminné a "nem túl karcsú testével táncolni tudott, az csoda volt."

tanciskolakep.jpg

A Guttmann-tánciskola belülről. A tánctanár: Adamkó László (a fotó forrása: Miskolc a múltban)

Balogh Mária emlékei szerint Guba bácsi aranyos, kedves ember volt, főként azokkal, akiket szeretett. Büszke volt híres testvérére. Törzshelyén, a legendás Roráriusz cukrászdában gyakran mesélt Béláról, edzői pályafutásának sikereiről. 1962 decemberében a kétszeres BEK-győztes tréner hosszú idő után hazatért rokonlátogatásra, bátyjával általában a "Rori"-ban időztek, nagy szenzációt keltve. A labdarúgástól egyébként Ármin időskorában sem szakadt el teljesen, erről bővebben a következő posztban fogok mesélni.

Miskolc város megbecsült és szeretett tánctanára, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Táncpedagógusok Munkaközösségének elnöke, Guttmann Béla bátyja 1975. június 4-én hunyt el. Június 6-án, a Kazinczy utcai zsinagóga udvarán búcsúztatták.

guttmanntanciskolaplakat1972.jpg

A Guttmann tánciskola plakátja 1972-ből

(forrás: A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár digitalizált plakátgyűjteménye / Library Hungaricana)

A Guttmann-ház és tánciskola épületének egy részét mára elbontották, autókereskedő cég nyitott szalont mellette. A ház, amelyben generációk sajátítottak el standard tánclépéseket és alapvető illemtani szabályokat, valóban megérdemelne egy emléktáblát

 miskolcihaz.jpg

Az egykori Guttmann-tánciskola épülete 2019-ben (a szerző felvétele)

A bejegyzés trackback címe:

https://guttmannbela.blog.hu/api/trackback/id/tr4214617290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása