A magyar edzőlegenda

Guttmann Béla

Guttmann Béla, a győri incidens, és ami utána jött

Kispesttől Padováig 2. rész

2020. április 17. - GuttmannBela

A magyar labdarúgó válogatott 1948. november 7-én váratlan vereséget szenvedett Bulgáriában. A csapatot Szófiába elkísérő szövetségi edző, Guttmann Béla egyúttal a Kispest trénere is volt ekkor. Míg vissza nem tért Bulgáriából, Puskás Ferenc édesapja tartott edzéseket Kispesten. A hétvégi bajnokin, a válogatott szófiai veresége után egy héttel, a Guttmann által irányított Kispest 4:0-ra simán kikapott Győrött az ETO-tól. A meccs a forduló meglepetéseként szolgált és a válogatott bulgáriai fiaskójához annyiban hasonlított, hogy a Kispest egyáltalán nem számított komoly ellenfélre, mivel november elején a győriek katasztrofális, 13:0 arányú vereséget szenvedtek a Ferencvárostól. Az ETO játékosai feledtetni szerették volna az előző kudarcot, a Kispest ellen bizonyítani akarták, hogy nem szabad őket leírni. Kemény, sok szabálytalansággal tarkított, botrányos mérkőzés volt, amely után Guttmann azonnal lemondott tisztségéről és otthagyta a kispesti klubot. Úgy érezte, komoly csorba esett a tekintélyén, játékosai ugyanis nem hajtották végre utasításait. A meccs szünetében, az öltözőben rápirított a csatárokra és szorosabb emberfogást kért a védőktől, de fegyelmezett játék helyett a továbbiakban is heves adok-kapok jellemezte a meccset, különösen azután, hogy az ETO harmadszor is a hálóba talált. Hiába próbálta nyugtatni, higgadtságra inteni tanítványait. Negyed órával a találkozó vége előtt, egy esetleges kiállítást megelőzendő, Guttmann lehívta a pályáról a régóta „vagy a labda vagy a baba stílusban” játszó, korábban általa már figyelmeztetett Patyi Mihályt, játékosa azonban inkább barátjára, a piros-feketék ifjú vezérére, Puskás Ferencre hallgatott és folytatta a mérkőzést. Ha ez a jelenet önmagában nem lett volna elég a Kispest trénerének, Puskás hátrament védekezni, Guttmann pedig hiába kérte, hogy térjen vissza eredeti posztjára, Öcsi egyszerűen csak rálegyintett. Guttmann erre otthagyta a kispadot, felment a lelátóra, majd a meccs után az öltözőben közölte, hogy benyújtja lemondását, mivel a játékosai előtt elveszítette a tekintélyét. Tíz hónapon át vezette a Kispest edzéseit. A klub sokáig az élmezőnyben szerepelt, a győri kudarc után a bajnoki táblázat hatodik helyén foglalt helyet.

Guttmann és a csapat között egy ideje érlelődött a szakítás, a győri incidens valójában az utolsó csepp volt a pohárban. Guttmann azt nyilatkozta, hogy már egy hónappal korábban, az MTK ellen 2:1-re elveszített rangadó után megromlott az összhang és az a jó szellem, ami a játékosok és az edző viszonyát addig jellemezte.  Az MTK elleni összecsapás Guttmann számára presztízs szempontjából sem lehetett mellékes. Az őszi bajnoki szezonban addig veretlenül álló két együttes találkozott, ráadásul az ellenfél trénere szintén egy szövetségi edző, a válogatott csapattal is foglalkozó, Bukovi Márton volt. Az MTK-Kispest mérkőzés lefújása után a csalódott kispesti labdarúgók közül „egyesek illetlen mozdulatokat tettek a közönség felé”, Guttmann pedig már ekkor figyelmeztette őket, hogy levonja a konzekvenciákat, ha újra sportszerűtlenül viselkednek. Guttmann a durvaság egyetlen formáját sem tolerálta, márcsak azért sem, mert sértette büszkeségét az ellenfél szurkolóinak kíméletlen kritikája. „Nekem ne kiabálja be a közönség: világtréner, válogatott tréner erre tanítja a játékosokat.” – jelentette ki a győri meccs után a Világ újságírójának.

guttmannkispest.png

Guttmann Béla a Kispest játékosainak magyarázza a taktikát (a karikatúra forrása: Szabad Nép,1948. október 10.)

Bár Guttmann nem tett egyenlőségjelet durva és kemény játék közé, nem kizárt, hogy a kispestiek kicsit félreértelmezték egy korábbi kijelentését. Egy héttel a győri történések előtt, a bolgár-magyar meccs lefújását követően Guttmann a magyar válogatott bátor, határozott fellépését hiányolva megállapította, hogy az elmúlt években nem látott olyan mérkőzést, „amelyen a magyar csapat ennyire félt volna ellenfelétől.” A Kispest, Puskással az élen, a következő héten talán meg akarta mutatni edzőjének, hogy nem ijed meg a férfias csatáktól. Puskásnak a szófiai mérkőzés után bírálói leginkább azt rótták fel, hogy nem volt elég kemény, kerülte a közelharcot, féltette a testi épségét. Állítólag Szófiában meccs közben kijelentette, hogy „bolond lesz odatenni a lábát, nem hajlandó férfias futballt játszani”, mert „a következő héten is akar játszani”. (A keménységet hiányoló bírálatok megfogalmazóit nem zavarta, hogy egyúttal sportszerűtlen magtartásáért is elítéljék Puskást, amiért a meccsen hasbarúgott, majd leütött egy bolgár játékost...)

Puskás győri viselkedése jó eséllyel nem kizárólag az ifjonti hév számlájára írható és talán az sem véletlen, hogy Guttmann aznap fokozott érzékenységgel reagált. A sajtó éppen a válogatott szófiai vereségétől volt hangos, Puskás személyében hamar bűnbakot találtak, Guttmann pedig akár magára is vehette a felkészítés hiányosságairól megfogalmazott kritikákat. A győri bajnoki meccs napján nyilvánvalóan nem tett jót Puskás kedélyállapotának, hogy pont aznap jelent meg a Népsport címoldalán Hidas Ferenc felelős szerkesztő (és MLSz helyettes elnök) cikke, amelyben a szófiai fiaskóért a csődöt mondott csatársort tette felelőssé és előrevetítette, hogy a magyar sport vezetői gondoskodni fognak arról, hogy ne lépjen többé pályára olyan játékos, aki lélektelenül játszik és olyanokat hangoztat a meccs után, hogy nem történt tragédia, meg hogy „ő egy balsiker miatt nem fogja magát felakasztani.” Győrött azután az amúgy sem kisimult Puskásra külön embert állított az ETO edzője, Baróti Lajos, miközben Öcsi ország-világnak igyekezett bizonyítani, hogy nem kisasszony módjára műveli a focit. (Sőt, Hiba Jánost a meccs végén úgy megrúgta, hogy azt hordágyon kellett levinni a pályáról.)

Egy újabb hét múlva, a Népsport nyílt sugalmazására Puskás komoly önbírálatot gyakorolt, hogy megbocsátást nyerjen és mentesüljön az egy éves, nemzetközi mérkőzésektől való eltiltástól, amivel az MLSz sújtotta, hogy elrettentő példát statuáljon mindazon sportolók számára, „akik hajlanak arra, hogy a helytelen úton járjanak”. Puskás ömnagát ostorozva megbánást tanúsított, elismerte, hogy Bulgáriában és az ETO elleni mérkőzésen is hibát követett el. Magatartását azzal indokolta, hogy Szófiában „egyszerűen begurult”, törleszteni akart, mert rugdalták, ütötték, ideges volt a bolgár-magyar találkozó után és akkor is, amikor Győrött nézeteltérése támadt az edzőjével. Kitért arra is, hogy mindaddig kivételeztek vele, túl sokat engedtek meg neki és ha már korábban szigorúbban bántak volna vele, talán az egész győri affér elkerülhető lett volna: „Ha egy héttel előbb ítélnek el, már Győrött sem lett volna velem semmi baj!"

A két zseni, Guttmann és Puskás viszonyára 1948-ban némileg rányomhatta bélyegét, hogy az edző kezdettől küldetésének érezte, hogy megnevelje a Kispest sztárját. Guttmann már kicsivel azután, hogy a Kispest edzője lett, előrevetítette, hogy eltökélt szándéka "rendesen viselkedő játékost" faragni Puskásból, igazi csapatembert, "az ő érdekében, mert csak így lehet belőle igazán nagy játékos". Bízott a sikerben, mert úgy látta, Öcsinek "szerencsére jó az alaptermészete, szívesen hajlik a jóra." A Puskás/Kispest és Guttmann között jóideig meglévő összhang megbomlásához valószínűleg az is hozzájárult, hogy az edző október második felében, a bajnoki idény közepette tárgyalásokba bocsátkozott a rivális Újpesttel. A korábbi tréner, Soós Károly lemondása után a lilák ugyanis szerették volna Guttmannt visszahívni a csapathoz, akivel 1939-ben, majd 1947-ben is sikerült bajnokságot nyerniük. Puskás előtt ez nem volt titok. Guttmann a szeme láttára tárgyalt az Újpest szakosztályvzetőjével, azzal a Dicker Mihállyal, aki miatt 1947 augusztusában otthagyta a lila-fehér klubot. A Kispestnél már ekkor felmerült, ha Guttmann távozik a klubtól, Puskás édesapja veszi át az edzések irányítását. Végül az Újpest nem kötött szerződést Guttmann Bélával, a hírek szerint a két egyesület között fennálló jó viszony érdekében. A Guttmann emlékeit lejegyző Hámori Tibor könyvéből (Régi gólok, edzősorsok...) még az is kiderül, hogy Guttmann és a Kispest egyes vezetőinek viszonyára már a klub 1948 májusi belgiumi portyája végén árnyékot vetett, hogy az edző egyáltalán nem mutatkozott fogékonynak arra, hogy marxizmus-leninizmus oktatásával bővítse játékosai ismereteit...

puskaslo1949.jpg

Puskás, a Kispest játékosa kapura lő (forrás: Fortepan, Adományozó: Kovács Márton Ernő, képszám: 54983)

Fontos aláhúzni, hogy Guttmann nem Puskás és/vagy a Kispesttel történt szakítás miatt hagyta el 1949 januárjában az országot! Egyrészt, Puskás és Guttmann kapcsolata összezördülésüket követően rendeződött, az edzőnek imponált, hogy a játékos nyilvánosan bocsánatot kért meggondolatlan viselkedéséért. Másfelől, 1949 elején Guttmann már feltehetőleg úgy érezte, hogy a hazai sportélet átalakítása következtében körvonalazódó új keretek között nem akar, nem tud tovább Magyarországon dolgozni. Szavaival élve, elhagyta a disznóólat, mielőtt maga is besározódott volna. Csaknády Jenőnek 1964-ben diktált életrajzában (Die Bela Guttmann Story) bőven kitért arra, hogy mi állt távozása hátterében. Bár 1948 szeptemberében, Rákosi Mátyás új irányokat kijelölő beszéde után Guttmann sport és üzlet szétválasztását üdvözölve még azt nyilatkozta a Szabadság újságírójának, hogy „Az egyesületek és a játékosok szempontjából is üdvös lesz végre megszüntetni az üzleties versengést, amely a sztárrendszert szülte.”, tizenhat évvel későbbi életrajzában igen éles kritikát fogalmazott meg a „félprofi” keretek között működő labdarúgással szemben. Ebből kiderül, hogy elege lett a nem teljesítő félprofi játékosokból, a tréner munkájába beleszóló, lelkesnek mutatkozó, de a klubért valójában az ujjukat sem mozdító, intrikáló funkcionáriusokból, a nagyhangú, de garasoskodó mecénásokból. Meglátása szerint a formailag amatőr futballt látszólag fennkölt ideák vezérelték, de a legolcsóbb hazugságokon alapult. A pozíciójukat féltő vezetők szemet hunytak a szabályszegések felett. A korrupt rendszerben a félprofi játékos húzhatta a száját, ha szerinte az edző túl sokat követelt és könnyen sakkban tarthatta a klub tisztviselőit azzal, hogy elmeséli a szövetségnek és a sajtónak, hogy titokban milyen juttatásokban részesült. Ebben a légkörben még az is előfordulhatott, hogy az Edzők Testületében a tagok egymás ellen fordultak és ahelyett, hogy védelmükbe vették volna, elítélték azt, akinek szakmai tekintélyét sérelem érte. Fájdalmas tőrdöfés lehetett ez Guttmann számára. Úgy sejtette, a győri botrány apropóján a Testület végre fogást talált rajta, amikor - legnagyobb megdöbbenésére - úgy határozott, hogy egy hónapra eltiltja őt a tréneri munkától, amiért egyik pillanatról a másikra otthagyta a Kispestet.

guttmannportre1948jul13kepessportjol.jpg

Guttmann 1948 nyarán (forrás: Képes Sport, 1948. július 13.)

1949 január elején, a válogató bizottság lemondását követően, az MLSz elnöksége az addigi triumvirátus erős emberét, Sebes Gusztávot bízta meg a szövetségi kapitányi teendők ellátásával; Guttmann-nak a továbbiakban nem sok keresnivalója maradt a válogatott mellett. Újpesten felvetődött, hogy a klub nélkül maradt edző esetleg visszatér hozzájuk, de ő inkább új kihívásokat keresve, külföld felé vette az irányt. Előre jelezte, válogatni fog az ajánlatok közül. Visszaemlékezéseiben az szerepel, hogy bécsi tartózkodása idején három nagy olasz klub is megkereste, köztük az AS Roma. 1949 májusában ennek ellentmondó hírek érkeztek róla. A Bécsben szerepelt B-válogatott és szurkolóik - köztük Salamon Béla,  a népszerű komikus – többek között azzal a hírrel tértek vissza Magyarországra, hogy odakint találkoztak Guttmann Bélával, aki „rövidesen végleg hazajön” és átveszi az egyik nagy csapat irányítását. Hasonló információ látott napvilágot a Kis Újságban, amely úgy tudta, hogy Guttmann Ausztriában „még egyetlenegy ajánlatot sem kapott és nem tudott elhelyezkedni”, ezért az is felmerült, hogy ha az osztrákoknak nem kell, hazatér és Budapesten vállal ismét tréneri állást. A Die Bela Guttmann Story beszámol arról, hogy az Újpesttől Dicker Mihály próbálta fáradhatatlanul hazacsábítani. Guttmann-nak már az idegeire ment, le akarta rázni Dickert és ezért azt hazudta, hogy egy bécsi klub már 60 000 schilling fizetést ajánlott neki. A lila-fehérek ezt az összeget is megadták volna neki. Mégsem jött haza. Olaszországba szerződött, 1949 szeptemberétől a Padova edzéseit irányította.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://guttmannbela.blog.hu/api/trackback/id/tr6515613038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.