Az első világháború végén, 1918 novemberében szerb csapatok vonultak be Bácska és Baranya területére, amelyet 1921 augusztusáig ellenőrzésük alatt tartottak. A Délvidéken a megszállás időszakában is élénk sportélet folyt. Az új viszonyok között a helyi labdarúgó-egyesületek kapcsolata az MLSz-szel megszűnt vagy meglazult, így nem vagy kevésbé kellett tartani magukat a korábbi szabályokhoz. Híre ment, hogy egyes délvidéki klubok a professzionalizmus felé kacsintgatnak és fizetést adnak játékosaiknak. Tehetős mecénások vonzó ajánlatokkal csábítottak labdarúgókat a fővárosból is. Hamarosan Pécsett, Siklóson, Újvidéken, Zomborban tűntek fel a Vasasból, Törekvésből, MTK-ból, Józsefvárosi Atlétikai Clubtól, Terézvárosi TC-ből, VII. kerületi Sportklubtól érkezett futballisták. Volt rá példa, hogy a Délvidék erős vonzása drámai helyzetet teremtett. A VII. kerületi Sportklub másodosztályt nyert csapatának mintegy fele döntött úgy 1920 októberében, hogy a Vajdaságban próbál szerencsét. A vezetőségnek csak az utolsó pillanatban sikerült a Zomborba induló vonatról négy játékost leimádkoznia.

A térségbe áramló focisták között igazi nagyágyú is akadt. A kapusfenomén Plattkó Ferenc, a Barcelona későbbi hálóőre 1921 júniusában egy tizennégyezer lakosú kis bácskai település, Kula labdarúgó-csapatához szerződött játékos-edzőnek. Egy helyi gazdag bőrkereskedő győzte meg arról, hogy a Kulai Atlétikai és Futball Clubnál jobb sora lesz, mint Angliában, ahová vágyott. A kulai tartózkodás miatt Plattkó nem vett részt a Dél-Németország elleni budapesti válogatott találkozón. Levelet írt a meccsen másodszor válogatott Guttmann Bélának, melyben távolmaradását vízumproblémákkal magyarázta. Mivel a Kulai AFC működését Plattkó érkezése után kevéssel felfüggesztették, a kapus ősszel már újra Budapesten volt és hangsúlyozta, hogy igazából csak vakációzni ment a Bácskába és csupán egyetlen edzőmeccsen szerepelt...

Egy évvel Plattkó kirándulása előtt, 1920 júniusának elején Guttmann Béla, a Törekvés játékosa se szó, se beszéd elhagyta a fővárost és a megszállt Pécsre utazott. Lépését később azzal indokolta, hogy Pesten nem tudott állást kapni. Pécsre állítólag bátyja, Ármin küldte, azzal a megbízással, hogy keressen tánctermet, mert tánciskolát akartak nyitni. Elutazása előtt fivére adott Bélának négyezer koronát. Az ifjabb Guttmann Pécsett nem talált alkalmas termet, ezért továbbment Újvidékre. Amikor ott végre siker koronázta erőfeszítését, sürgönyben értesítette Ármint, aki követte őt és leutazott a dél-bácskai városba. Az Amerikai Orfeumnál vállalt állást, majd Bélával megnyitotta a tánciskolát.

Izgalmas kérdés, hogy ez a Guttmann-fivérek által vázolt történet mennyiben felel meg a valóságnak: a tánciskola valós pénzkereseti forrást jelentett vagy inkább fiktív állás volt, amellyel amatőr státuszukat később igazolni tudták. Ha el is fogadjuk, hogy a Guttmann-fivérek valóban foglalkoztak a Délvidéken táncoktatással - 1920 szeptemberében a Famunkások Pécsi Csoportjának táncestélyén a táncrendezőt Guttmann-nak hívták; talán hősünk volt, de lehet, hogy csak névrokon -, az bizonyos, hogy nem csupán tánctanári elhivatottság miatt vándoroltak pont erre a vidékre.

1920 október elején a Sporthírlap jelezte, hogy „nagy halak”, jól ismert labdarúgók

Guttmann II. a Törekvés, majd MTK és Guttmann I., a Törekvés játékosai jelentek meg hirtelen üstökösként a baranyai futball égboltozaton.

A két testvér előbb az 1919 tavaszán megalakult Pécsi Munkás Sport Clubban (PMSC) játszott, majd onnan továbbállva Újvidéken. Itt, úgy tűnik, nem csupán az Újvidéki TK-ban léptek pályára, hanem egy turnékra szerveződött érdekes alakulatban is. Novisadi Rambler néven ugyanis egy futballvándorokat fogadó, papíron amatőr, valójában professzionista futballcsapat szerveződött a városban. A vállalkozást újvidéki, valamint szabadkai nagykereskedők és földbirtokosok gründolták. Céljuk az volt, hogy a portyázó együttes látogassa végig Jugoszlávia nagyobb városait és mindenhol két-két meccset játsszon a legjobb helyi csapatokkal. Terveik között külföldi túra is szerepelt. Az újvidéki gyári alkalmazottaknak feltüntetett játékosok a túra ideje alatt az utazás költségein túl kétezer szerb korona zsebpénzt kaptak fejenként, valamint teljes ellátást és szállást biztosítottak számukra. „A baranyai-bácskai profivilágból” Pestre érkezett hírek szerint Guttmann I. 1920 szeptember végén Újvidék legjobbjainak csapatában is szerepelt egy Belgrád elleni mérkőzésen és nagy része volt abban, hogy a találkozó 1:1-es döntetlennel zárult. (Mivel a centerhalf posztján remeklő Guttmannról van szó, valószínűbb, hogy Guttmann II., vagyis Béla játszott, nem pedig Ármin.)

1921 elején a Guttmann fiúk visszatértek Budapestre. A korabeli Nemzeti Sportban megjelent hírrel ellentétben nem hirtelen támadt honvágy miatt, hanem valószínűleg azért, mert Újvidéken kezdtek ellehetetlenülni. Nem tudni, hogy a táncoktatás – ha volt - mennyit hozott a konyhára. A futballból származó jövedelem jó része elapadt: 1921 nyarán az Újvidéki TK váratlanul rendőrségi végzést kapott, amely tudatta, hogy az egyesületet feloszlatják, vagyonát elkobozzák. Működési jogát a klub csak nyolc hónap múltán kapta vissza. A fővárosba érkezve a Guttmann-fivérek, annak rendje és módja szerint, megjelentek az MLSz fegyelmi bizottsága előtt, hogy beszámoljanak arról, miből éltek és hol játszottak a Délvidéken. Az igazoló eljárás során Béla és Ármin egyaránt azt vallották, hogy Újvidéken tánciskolát nyitottak, az Újvidéki TK-ban játszottak, barátságos és nemzetközi mérkőzéseken szerepeltek. A bizottság beszámolójukat elfogadta, rendben valónak találta, meg is kapták a játékengedélyt. Február 14-én, az MTK BTC elleni meccsén a kék-fehéreknél a centerhalf helyén már Guttmann Béla szerepelt, Ármin pedig a Törekvés színeiben a Vasas ellen lépett pályára.

Úgy látszott, sikerült mindent szépen elrendezni, ám áprilisban robbant a botrány. A gubanc abból származott, hogy korábban Guttmann ellen játszó pécsi játékosok Pestre, a BEAC-hoz és UTE-hez kerülve felismerték Bélát és nem tettek lakatot a szájukra. Kiderült az, hogy Guttmann 1920 szeptemberében a PMSC színeiben részt vett két bajnoki mérkőzésen. Bizonyíték sem hiányzott: a Pécsi Atletikai Club elleni, 1:1-re végződött találkozóról beszámolt a helyi sportlap, a Pécsi Sport, megemlítve, hogy a PMSC-ben igen jó volt Guttmann. Kiemelkedő játéka buktatta le.

A Nemzeti Sport április 16-i száma címoldalon hozta a sztorit, hogy Guttmann Béla hamis vallomást tett a fegyelmi bizottság előtt, tudatosan félrevezette a szövetséget. Elhallgatta, hogy fél éven belül bajnoki mérkőzésen szerepelt, így mehetett az MTK-ba. A helyzetet bonyolította, hogy még a baranyai kalandozás közben, 1920. június 15-én Guttmannt - egy 1919. december 15-i kérés alapján - átigazolta az MTK. A klub intézőjétől érkezett egyik levelet Guttmann Pécsett büszkén meg is lobogtatta játékostársai előtt, nyomatékosítva, hogy őt a fővárosban nagyon várják, akár játszhatna ott is. Ha azonban a PMSC Guttmannt a június 15-i időpont előtt leigazolta, akkor az MTK-igazolás elvileg érvénytelen volt. Ráadásul, ha az MTK-nál tudtak Guttmann említett pécsi meccseiről, igen merész döntés volt őt leigazolni és a csapatba tenni, mivel a szabályzat szerint ha ugyanazon évben valaki már bajnoki mérkőzést játszott valamely egyesület csapatában, akkor más klub együttesében ugyanazért a bajnokságért már nem játszhatott. Erre hivatkozva az MTK ellenfelei megóvhatták volna az összes olyan meccset - szám szerint hetet -, amelyen Guttmann a kék-fehérek színeiben pályára lépett.

Guttmann Béla az MTK csapatában (forrás: AGON SportsWorld)

Guttmann feje felett sűrűsödtek a viharfellegek. A Nemzeti Sport „kéjjel csapott le” rá. A lap szerint mintapéldánya volt azoknak, akik sportot űznek a szövetség megtévesztéséből és

a legegyügyűbb meséket adják be a jóhiszemű és keze-kötött MLSz funkcionáriusoknak."

Dr. Mamuzsich Mihály, az MLSz ügyésze pert indított ellene. Létezett olyan forgatókönyv, amely szerint játékjogát egy-két évre felfüggeszthették volna, ami akár derékba is törhette volna futballkarrierjét. A Ging-ügy során már némi rutint szerzett Guttmann jól tudta, hogy Budapestre visszatérve számot kell adnia arról, hogy miből élt, hol és milyen mérkőzéseken szerepelt. A pécsi kiruccanásról nem ejtett szót, amikor érdeklődtek róla, tagadólag válaszolt, végül azzal védekezett, hogy ő csupán barátságos meccseken játszott, bajnoki mérkőzésen tudomása szerint nem vett részt.

A centerhalf-problémával küzdő MTK semmiképp sem szerette volna nélkülözni játékosát. Beindult a kék-fehér gépezet, hogy segítsen a bajba jutott csapattagnak. Megjelent a sajtóban olyan vélemény, amely a Guttmann ellen felhozott vádakat alaptalannak és rosszakaratúnak minősítette. A pécsi kerület státuszát, az ottani bajnokság rangját, az MLSz jogosultságát firtató kérdések vetődtek fel. Dr. Fodor Henrik, az MTK labdarúgó-szakosztályának vezetője még a pécsi bajnokság létét is kétségbe vonta, ami Pécsett természetesen komoly visszhangot és tiltakozást váltott ki. Guttmann sajtóperrel fenyegette feljelentőit.

Miközben ott lebegett a pallos a feje felett, futballkarrierje szépen ívelt felfelé: játszott az MTK-ban, mi több a csapattal bajnokságot nyert, majd 1921. június 5-én a válogatottban debütált, június végén pedig újra lehetőséget kapott a nemzeti tizenegyben. (Pikáns, hogy a válogató bizottság tagja volt a Guttmann ellen pert indító Mamuzsich Mihály is.)

Guttmann Béla 1921-ben, az MTK csapatában, a Spielvereinigung Fürth elleni nemzetközi mérkőzésen (forrás: AGON SportsWorld)

Hosszú hónapok teltek el a "Guttmann-ügy" kirobbanása óta, de a játékost nem részesítették büntetésben. Augusztusban a Nemzeti Sport sürgette, hogy végre szülessen ítélet. Szeptemberben Guttmann játékjogát négy és fél hónapra, 1922. február 28-ig felfüggesztették, mivel a pécsi kerület és a tanúvallomások igazolták a vádakat, miszerint félrevezette az MLSz-t. Enyhének tekinthető büntetését fellebbezést követően hamarosan 1 hónapra csökkentették. Az újabb ítélet szerint játékjogának felfüggesztése 1921. október 30-ig szólt. Az MTK továbbra sem hagyta annyiban. Elérték, hogy Guttmann szerepelhessen nemzetközi mérkőzésen, így 1921. október 2-án már pályára is léphetett a  lengyel Crakovia elleni meccsen. Eltiltása miatt pár bajnoki mérkőzést azonban ki kellett hagynia. Közben Az Ujság lobbizott, hogy továbbra is számoljon vele az MLSz, tegyék be a válogatottba a Középnémetország elleni találkozón.

Büntetése lejárta után egy hónappal Guttmann ismét váratlant húzott. A Sporthírlap november végén hírül adta, hogy az MTK játékosa hirtelen Bécsbe utazott, állítólag azzal a céllal, hogy meglátogassa egyik rokonát, aki Amerikából éppen akkor tért vissza. Karácsonykor már Pesten sem volt titok, hogy a Hakoah Wien-nél jelentkezett felvételre.