Guttmann Ármin miskolci tánctanár és egykori labdarúgó már elmúlt hetven éves, amikor öccse bevonásával segített egy magyar futballistának külföldre szerződni...
Kojsza István, a Bauxitbányász SE huszonkét éves labdarúgója 1969-ben megnősült és Miskolcra költözött. Tánctanár neje Guttmann Ármin Régiposta utcai tánciskolájában tanult, majd tanított. Felesége révén Kojsza összeismerkedett Guttmann Árminnal. A Guttmann név természetesen nem volt ismeretlen számára. Guttmann Béláról korábban hallott édesapjától, a szintén labdarúgó Kojsza Ferenctől.
A Miskolcra került, 1970-től a Diósgyőri VTK csapatában futballozó Kojsza egy évvel később nagy reményekkel az Egri Dózsához igazolt, ahol azonban csalódnia kellett. Az Eger akkori edzőjével, a Videoton későbbi legendás trénerével nem sikerült megtalálnia a közös hangot.
„Életem legnagyobb hibáját követtem el. Sajnos nem voltam Kovács Ferenc edző kedvenc játékosa, bármennyire is jól játszottam a tartalékcsapatban. Különböző indokok miatt nem engedett odakerülni az első csapathoz.”
A helyzet egyre tarthatatlanabbá vált, végül Kojsza úgy döntött, hogy külföldön, Ausztriában próbál szerencsét. A terv megvalósításához a Guttmann-fivérek nyújtottak segítő kezet. Ármin beszélt öccsével, az éppen Bécsben élő Bélával és figyelmébe ajánlotta Kojszát. Béla intézkedett és a magyar játékos hamarosan próbajátékon szerepelhetett az Austria Wien együttesében. (Úgy tűnik, Guttmann már ekkor jó kapcsolatokat ápolt a klubbal, 1973 tavaszán pedig a csapat edzője lett.) Kojsza bemutatkozása a bécsi csapatban nem sikerült rosszul, de a „nem éppen magyar párti vezetés" nem akarta leigazolni. Indoklásul azt hozták fel, hogy nehezen fog játékengedélyt kapni, az MLSZ úgyis eltiltja, nem érdemes vesződni.
Kojsza István Ausztriában, a FavAC együttesében, amely feljutott az osztrák 2. Bundesligába Kojsza a két tréner mellett áll. (forrás: Kojsza István)
Kojsza mindenesetre Bécsben maradt, Guttmann segített neki munkát találni. Egy hónapon át szöveteket vitt varrodáknak, közben Béla bácsi érdeklődött itt-ott és végül megszervezte, hogy az osztrák első osztályban szereplő burgenlandi SC Eisenstadt egy edzőmeccsen megnézze, mit tud a magyar fiú. Kojsza letette névjegyét: egy félidő alatt öt gólt rúgott és két gólpasszt osztott ki. A klub játékosai rögtön annak a reményüknek adtak hangot, hogy a magyar csatár a jövőben a csapatukat fogja erősíteni. Az Eisenstadt vezetői pedig többek között azzal csábították, hogy megígérték, nyolc hónapos terhes felesége külön az ő számára biztosított kórházi szobában, privát orvos segítségével szülhet majd. (Az ígéretekből végül nem lett semmi.) Kojsza 1972-ben elszerződött az Eisenstadthoz. Az MLSZ szerencsére ugyanúgy elfeledkezett róla, mint egy másik Ausztriába vándorolt játékosról, Kottán Györgyről (SK VÖEST Linz). Eltiltva nem volt, mégis alig kapott játéklehetőséget. Az 1972/73-as idényben Kojsza három mérkőzésen lépett pályára, két gólt szerzett és egy gólpasszt adott.
A sors fintora folytán a Videoton Kovács Ferenc vezetőedzővel - Kojsza korábbi trénerével - pont Eisenstadtba látogatott edzőmérkőzésre. Kojsza azzal vett elégtételt egri mellőzéséért, hogy rúgott két gólt a fehérvári gárdának. Az MLSZ ezek után persze rögtön megtudta, hogy Ausztriában tartózkodik.
„Mit ad isten, megjelent Eisenstadtban a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Terpitkó András és kedvesen közölte velem hogy a szövetség eltilt három hónapra, decembertől februárig, mivel akkor úgyis szünet van. Engem egyáltalán nem érdekelt a dolog, ők meg megírhatták, hogy nem lehet elbújni a büntetés elől. Persze az egész csapat halálra röhögte magát, de legalább a kecske jóllakott és a káposzta is megmaradt.”
Eisenstadtból - ismét Guttmann közvetítésével - Kojsza átigazolt az első osztályban éppen kieső helyen álló SV Admira Wiener Neustadt együtteséhez. Első meccsén a Graz ellen rögtön két gólt lőtt. Az osztrákok megint csak ígérgettek. Kojsza elmondása szerint anyagi téren valójában leginkább lehúzni próbálták a kalandozó magyar labdarúgókat. Esetében például azt is letagadták, hogy pénzt kaptak érte, ráadásul Béla bácsinak sem gondoltak fizetni. Guttmann mester jelezte Kojszának, hogy a nem fizető klubbal nem érdemes tovább foglalkozni. Megígérte, hogy még egy német csapatnál tájékozódik lehetőségekről. Kojsza is puhatolózni kezdett, ígéretes lehetőségek kínálkoztak az ötödik kontinensen.
Guttmann Béla, az Austria Wien edzője 1973-ban (forrás: oepb/Redaktion Österreichisches Pressebüro)
Ezekben az időkben egyébként az Ausztriában befutott magyar sportolók szívesen látogatták - leginkább vasárnap délidőben - a népszerű bécsi magyar éttermet, az Olympiát. Itt Guttmann Béla is gyakorta megfordult, egy egykori alkalmazott szerint törzsvendég volt délután három és hat között. Sztorikból soha nem volt hiány. (A Kärntner Straße-n működő étterem tulajdonosai Bánfalvi Klára, az első világbajnok, első olimpiai érmes magyar kajakozónő és férje, Fried Imre voltak.)
Kojsza István Guttmannhoz hasonló világvándorként Ausztria után bebarangolt még számos országot. Tizenhat évet töltött el Ausztráliában, közben megfordult, játszott még Belgiumban, Dél-Afrikában. Az Aranycsapat tagjai közül lehetősége volt találkozni Puskás Ferenccel, amikor az Ausztráliában volt edző, valamint Kocsissal és Cziborral Barcelonában. 1987-ben hazatért, de egy évvel később fia teniszkarrierje miatt Németországba költözött. 2012-ben egy évre visszatért Ausztráliába, az U17-es csapatot edzette, majd végleg hazatért Magyarországra.
