A magyar edzőlegenda

Guttmann Béla

Wiener Walzer

Egy magyar labdarúgó a hetvenes évekből, akinek Guttmann Béla volt a menedzsere

2019. február 17. - GuttmannBela

Guttmann Ármin miskolci tánctanár és egykori labdarúgó már elmúlt hetven éves, amikor öccse bevonásával segített egy magyar futballistának külföldre szerződni...

Kojsza István, a Bauxitbányász SE huszonkét éves labdarúgója 1969-ben megnősült és Miskolcra költözött. Tánctanár neje Guttmann Ármin Régiposta utcai tánciskolájában tanult, majd tanított. Felesége révén Kojsza összeismerkedett Guttmann Árminnal. A Guttmann név természetesen nem volt ismeretlen számára. Guttmann Béláról korábban hallott édesapjától, a szintén labdarúgó Kojsza Ferenctől.

A Miskolcra került, 1970-től a Diósgyőri VTK csapatában futballozó Kojsza egy évvel később nagy reményekkel az Egri Dózsához igazolt, ahol azonban csalódnia kellett. Az Eger akkori edzőjével, a Videoton későbbi legendás trénerével nem sikerült megtalálnia a közös hangot.

„Életem legnagyobb hibáját követtem el. Sajnos nem voltam Kovács Ferenc edző kedvenc játékosa, bármennyire is jól játszottam a tartalékcsapatban. Különböző indokok miatt nem engedett odakerülni az első csapathoz.”

A helyzet egyre tarthatatlanabbá vált, végül Kojsza úgy döntött, hogy külföldön, Ausztriában próbál szerencsét. A terv megvalósításához a Guttmann-fivérek nyújtottak segítő kezet. Ármin beszélt öccsével, az éppen Bécsben élő Bélával és figyelmébe ajánlotta Kojszát. Béla intézkedett és a magyar játékos hamarosan próbajátékon szerepelhetett az Austria Wien együttesében. (Úgy tűnik, Guttmann már ekkor jó kapcsolatokat ápolt a klubbal, 1973 tavaszán pedig a csapat edzője lett.) Kojsza bemutatkozása a bécsi csapatban nem sikerült rosszul, de a „nem éppen magyar párti vezetés" nem akarta leigazolni. Indoklásul azt hozták fel, hogy nehezen fog játékengedélyt kapni, az MLSZ úgyis eltiltja, nem érdemes vesződni.

kojszakeretes.JPG

Kojsza István Ausztriában, a FavAC együttesében, amely feljutott az osztrák 2. Bundesligába  Kojsza a két tréner mellett áll. (forrás: Kojsza István)

Kojsza mindenesetre Bécsben maradt, Guttmann segített neki munkát találni. Egy hónapon át szöveteket vitt varrodáknak, közben Béla bácsi érdeklődött itt-ott és végül megszervezte, hogy az osztrák első osztályban szereplő burgenlandi SC Eisenstadt egy edzőmeccsen megnézze, mit tud a magyar fiú. Kojsza letette névjegyét: egy félidő alatt öt gólt rúgott és két gólpasszt osztott ki. A klub játékosai rögtön annak a reményüknek adtak hangot, hogy a magyar csatár a jövőben a csapatukat fogja erősíteni. Az Eisenstadt vezetői pedig többek között azzal csábították, hogy megígérték, nyolc hónapos terhes felesége külön az ő számára biztosított kórházi szobában, privát orvos segítségével szülhet majd. (Az ígéretekből végül nem lett semmi.) Kojsza 1972-ben elszerződött az Eisenstadthoz. Az MLSZ szerencsére ugyanúgy elfeledkezett róla, mint egy másik Ausztriába vándorolt játékosról, Kottán Györgyről (SK VÖEST Linz). Eltiltva nem volt, mégis alig kapott játéklehetőséget. Az 1972/73-as idényben Kojsza három mérkőzésen lépett pályára, két gólt szerzett és egy gólpasszt adott.

A sors fintora folytán a Videoton Kovács Ferenc vezetőedzővel - Kojsza korábbi trénerével - pont Eisenstadtba látogatott edzőmérkőzésre. Kojsza azzal vett elégtételt egri mellőzéséért, hogy rúgott két gólt a fehérvári gárdának. Az MLSZ ezek után persze rögtön megtudta, hogy Ausztriában tartózkodik.   

„Mit ad isten, megjelent Eisenstadtban a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Terpitkó András és kedvesen közölte velem hogy a szövetség eltilt három hónapra, decembertől februárig, mivel akkor úgyis szünet van. Engem egyáltalán nem érdekelt a dolog, ők meg megírhatták, hogy nem lehet elbújni a büntetés elől. Persze az egész csapat halálra röhögte magát, de legalább a kecske jóllakott és a káposzta is megmaradt.”

Eisenstadtból - ismét Guttmann közvetítésével - Kojsza átigazolt az első osztályban éppen kieső helyen álló SV Admira Wiener Neustadt együtteséhez. Első meccsén a Graz ellen rögtön két gólt lőtt. Az osztrákok megint csak ígérgettek. Kojsza elmondása szerint anyagi téren valójában leginkább lehúzni próbálták a kalandozó magyar labdarúgókat. Esetében például azt is letagadták, hogy pénzt kaptak érte, ráadásul Béla bácsinak sem gondoltak fizetni. Guttmann mester jelezte Kojszának, hogy a nem fizető klubbal nem érdemes tovább foglalkozni. Megígérte, hogy még egy német csapatnál tájékozódik lehetőségekről. Kojsza is puhatolózni kezdett, ígéretes lehetőségek kínálkoztak az ötödik kontinensen.

bela-guttmann-fk-austria-wien_foto-nachlass-guttmann.jpg

Guttmann Béla, az Austria Wien edzője 1973-ban (forrás: oepb/Redaktion Österreichisches Pressebüro)

Ezekben az időkben egyébként az Ausztriában befutott magyar sportolók szívesen látogatták - leginkább vasárnap délidőben - a népszerű bécsi magyar éttermet, az Olympiát. Itt Guttmann Béla is gyakorta megfordult, egy egykori alkalmazott szerint törzsvendég volt délután három és hat között. Sztorikból soha nem volt hiány. (A Kärntner Straße-n működő étterem tulajdonosai Bánfalvi Klára, az első világbajnok, első olimpiai érmes magyar kajakozónő és férje, Fried Imre voltak.)

Kojsza István Guttmannhoz hasonló világvándorként Ausztria után bebarangolt még számos országot. Tizenhat évet töltött el Ausztráliában, közben megfordult, játszott még Belgiumban, Dél-Afrikában. Az Aranycsapat tagjai közül lehetősége volt találkozni Puskás Ferenccel, amikor az Ausztráliában volt edző, valamint Kocsissal és Cziborral Barcelonában. 1987-ben hazatért, de egy évvel később fia teniszkarrierje miatt Németországba költözött. 2012-ben egy évre visszatért Ausztráliába, az U17-es csapatot edzette, majd végleg hazatért Magyarországra.

 

 

Guttmann-fivér

Guttmann I., Ármin, Guba bácsi

A Guttmann családban nem Béla volt az egyetlen labdarúgó és az egyedüli tánctanár. Három évvel idősebb bátyja a futballpályán és a táncparketten szintén kamatoztatni tudta a lábaiban rejlő tehetséget.

Ármin a millenium évében született Budapesten. Deák Tamás barátom időt, energiát és szemeit nem kímélve, a Familysearch-ön kutatható anyakönyvek között rátalált a Guttmann Ábrahám és Szántó Eszti első fiúgyermekéről szóló bejegyzésre. Amikor Ármin augusztus 4-én világra jött, szülei Kőbányán, a Bánya utcában laktak. Édesapja ekkor pincemesterként dolgozott, valószínűleg a söriparban. (Kőbányán korábban szőlőtermesztés is folyt, de az 1875-ös filoxéra járvány végzetes csapást mért az óhegyi szőlőkre.)

anyakonyv.jpg

(forrás: Familysearch.org)

Ármin "Guttmann I." (egy) néven szerepel a futballkrónikákban. 1918-19-ben a kőbányai Törekvésben focizott, a fedezetsorban kapott helyet. A klub színeiben alkalmanként együtt játszott öccsével, Bélával (Guttmann II.). 1918 őszén a Törekvés vezetői az új szezon kezdőcsapatában még nem tervezték szerepeltetni a Guttmann-fiúkat. A következő idényre a klub kerete azonban erősen meggyengült, a korábban első tartalék Árminra és Bélára egyaránt szükség volt. Sejthető volt azonban, hogy a fedezetsor a Guttmann I., Béky, Löffler összeállításban igen gyenge lesz (Sporthírlap, 1919.09.08.). Későbbi tudósítás megerősíti, hogy az aggodalom nem volt alaptalan, a fedezetek a védelmi feladatokat szépen igyekezve, de hézagos tudással látták el.

arminabraham.jpg

Guttmann Béla, Ábrahám és Ármin

(forrás: R. Keifu: Die Trainerlegende - Auf den Spuren Béla Guttmanns, AGON Sportartikel, 2001, 9. old.)

1920 őszén azután a zavarosban halászgató Guttmann-fivérek előbb Pécsett, majd az Újvidéki TK-ban tűntek fel (erről későbbi posztban lesz még szó). Pár hónap múlva, 1921 februárjában a kalandorok visszatértek Budapestre, Ármin a Törekvésben, Béla az MTK csapatában folytathatta karrierjét.

Később Ármin a miskolci Attila gárdáját erősítette. Itt csapattársa volt például Molnár Ignác, az egyik legtechnikásabb magyar labdarúgó, későbbi nagyszerű edző. B. Bába Éva - Dénes Tamás - Sándor Mihály: A magyar labdarúgás története II. kötetében van egy fotó a miskolci Attila együtteséről 1927-ből, az álló sor jobb oldalán a képaláírás szerint "Guttmann Armand". Gyanítom, Armand igazából Ármin.

 miskolcattilajol.jpg

(forrás: B. Bába Éva - Dénes Tamás - Sándor Mihály: A magyar labdarúgás története)

A húszas évek végén Ármin a fővárosból Miskolcra költözött. Az 1928. évi budapesti cím- és lakásjegyzékben még megtaláljuk Guttmann Ármin táncmester iskoláját, Kőbányán, a Vaspálya utca 6. szám alatt. 1929 végén a Guttmann-tánciskola már Miskolcon működött, éppen jó zongoristát kerestek, egy Pesti Hírlap oldalain megjelent hirdetés szerint.

1939 júniusában Ármin meglátogatta Budapesten, a Megyeri úti pályán az Újpest játékosainak edzést tartó öccsét. A csapat éppen az Internazionale (akkori nevén Ambrosiana) elleni Közép-európai Kupa mérkőzésre készült. Ármin rácsodálkozott az ő idejében még ismeretlen tornagyakorlatokra és jóstehetségével büszkélkedett, mert korábban azt jövendölte, hogy az Újpest döntetlent játszik a bajnokságban a Hungáriával (1:1 lett) és csak egy góllal fog kikapni Milánóban (2:1 lett). A remek vátesz harmadik tippje is bejött, az UTE pár nappal később hazai pályán valóban könnyedén, 3:1-re, legyőzte a milánóiakat. (Sporthírlap, 1939.06.23.)

Guttmann Árminról 2017-ig azt tartották, hogy a holokauszt áldozata lett és egy német koncentrációs táborban halt meg, mígnem David Bolchover Guttmann Béla életéről szóló könyve, A legnagyobb visszatérés fényt derített rá, hogy sikerült túlélnie a vészkorszakot. Miskolcról elhurcolt családtagjai - felesége Vermes Irén, fia, az 1930-ban született Ervin, édesapja Ábrahám, nővére Szerén és annak férje - ugyanakkor mind odavesztek. A háborút követően Ármin visszatért Miskolcon a Debreczenyi (ma Régiposta) utca 25. szám alatti házba, ahol korábban családjával élt és újraindította tánciskoláját.

Kíváncsi voltam, milyen emlékeket őriznek Miskolcon Guttmann Árminról. Próba-szerencse alapon megkerestem egy barátomat, Réthly Ákost, aki az 1980-as években Miskolc kulturális programjainak egyik szervezője volt. Ákos Miskolc meghatározó táncpedagógusához, a napokban Életmű Díjjal kitüntetett Fügeczkyné Balogh Máriához fordult, hátha rendelkezik információkkal az egykori Guttmann-tánciskoláról. A többi - ahogy mondani szokták - történelem. Kiderült ugyanis, hogy Mária édesapja, Balogh Sándor szintén tánctanár volt, egy időben együtt dolgozott Guttmann Árminnal. Máriától megtudtam, hogy a fiatalok által Guba bácsinak becézett Ármin a háború után újranősült. Új felesége, Ica is tánctanár volt, korábban Újdiósgyőrben működtetett tánciskolát. Guttmann Ármin ügyes ember, jó szervező volt, hat miskolci tánctanár részvételével megalakította a Tánctanítók Munkaközösségét. Ez azért volt óriási szó, mert akkoriban nem nagyon engedtek ilyesfajta szerveződést, az országban csak Budapesten működött hasonló, ott Gyenes Rudolf és Kovács Klára vezetésével. A Guttmann-házaspár házának folytatásában, a Debreczenyi utca 29. szám alatt az ötvenes évektől évtizedeken át működő Tánctanítók Tánciskolájában a beiratkozó diákok a keringőtől az akkor divatos mambóig számos társastáncot sajátíthattak el. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt indítottak tanfolyamokat. A Miskolc a múltban Facebook csoport oldalán az egykori táncteremről közzétett fénykép hozzászólásaiból kiderül az is, hogy a tanulók kedvelték, tisztelték a Guttmann-házaspárt, ahogy pedig a nyolcvanas évek első felében elhunyt Guttmann Árminné a "nem túl karcsú testével táncolni tudott, az csoda volt."

tanciskolakep.jpg

A Guttmann-tánciskola belülről. A tánctanár: Adamkó László (a fotó forrása: Miskolc a múltban)

Balogh Mária emlékei szerint Guba bácsi aranyos, kedves ember volt, főként azokkal, akiket szeretett. Büszke volt híres testvérére. Törzshelyén, a legendás Roráriusz cukrászdában gyakran mesélt Béláról, edzői pályafutásának sikereiről. 1962 decemberében a kétszeres BEK-győztes tréner hosszú idő után hazatért rokonlátogatásra, bátyjával általában a "Rori"-ban időztek, nagy szenzációt keltve. A labdarúgástól egyébként Ármin időskorában sem szakadt el teljesen, erről bővebben a következő posztban fogok mesélni.

Miskolc város megbecsült és szeretett tánctanára, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Táncpedagógusok Munkaközösségének elnöke, Guttmann Béla bátyja 1975. június 4-én hunyt el. Június 6-án, a Kazinczy utcai zsinagóga udvarán búcsúztatták.

A Guttmann-ház és tánciskola épületének egy részét mára elbontották, autókereskedő cég nyitott szalont mellette. A ház, amelyben generációk sajátítottak el standard tánclépéseket és alapvető illemtani szabályokat, valóban megérdemelne egy emléktáblát

 miskolcihaz.jpg

Az egykori Guttmann-tánciskola épülete 2019-ben (a szerző felvétele)

Öltöző

Snájdig fiatalember teniszütővel.

gbtenisz.JPG

(A fotó forrása: R. Keifu: Die Trainerlegende - Auf den Spuren Béla Guttmanns, AGON Sportartikel, 2001. 10. old.)

A már tizenhat évesen tánctanári képesítéssel rendelkező Guttmann Béla számára hamar fontossá vált a stílusos, elegáns megjelenés. A húszas években, amikor Bécsben a Hakoah játékosa volt és tánciskolát tartott fenn, divatos öltözködésével is felhívta magára a figyelmet. Igazi úriemberként igyekezett viselkedni. Egyszer, amikor éppen renoválás alatt álló tánciskolájában egy újságíró felkereste, szabadkozott, hogy ingujjban fogadja, megfürdött, átöltözött, pár perc múlva makulátlan külsővel jelent meg interjúra a közeli kávéházban. A magyar sportsajtóban tréfásan kitértek rá, hogy Guttmann kinézete a yorki hercegéhez hasonlít és arról híres az osztrák fővárosban, hogy neki van a legszebb selyempizsamája. A froclizásra válaszul Guttmann el is határozta, hogy a Hakoah legközelebbi budapesti vendégszereplésekor nevezetes pizsamájában fut majd ki a pályára (Sporthírlap 67. sz., 160. sz., 1924).

Teniszütőt Guttmann később is szívesen vett a kezébe. 1939 nyarán például az Ambrosiana (Internazionale) elleni mérkőzés előtt annyira ráunt a kártyázásra az Újpest rejtekhelyén, hogy - jobb híján - a Sporthírlap odalátogató munkatársát vette rá egy kis ütögetésre. "A játszma az edző 3:6, 6:1, 6:1 és két pohár sör arányú győzelmével végződött." (Sporthírlap, 1939. június 24.) Guttmann elégedetten sétált le a pályáról.

Kezdőkör

Százhúsz évvel ezelőtt, 1899. január 27-én Budapesten Guttmann Ábrahám, a kőbányai Fém- és Lámpaárugyár alkalmazottja bejelentette Kosztolányi Alajos anyakönyvvezetőnek, hogy fiúgyermeke született, Béla. Ábrahám felesége, Szántó Eszti harmadik gyermeküket hozta világra; lányuk, Szerén 1894-ben, első fiuk, Ármin 1896-ban született. Később, 1902-ben újabb fiúgyermek érkezett a családba, Ernő.

anyakonyvkivagva.jpg

Születési dátum: 1899. január 27. (anyakönyv, forrás: Familysearch.org)

A Guttmann-szülők Kárpátaljáról, az akkor Magyarországhoz tartozó, ma Ukrajnában található kis falvakból (Tiszaújhely, Kisbégány) származtak el. Több helyen olvasható, hogy Budapesten tánctanítással keresték kenyerüket. Korabeli hivatalos dokumentumokból, adatokból úgy tűnik, az édesapa Béla születése után pár évig még a lámpagyárban dolgozott, majd borbélyként. Megbecsülésnek örvendett: amikor 1906-ban fodrászsegédek bojkottot hirdettek meg kőbányai munkáltatóik ellen, a X. kerületben egyedül Guttmann Ábrahám Gergely utcai üzlete képezett az alól kivételt.

A család a Gergely utca 19. szám alatt lakott Béla születése idején. Az elkövetkező időkben többször költöztek, de jellemzően a lámpagyár közelében maradtak. 

Guttmann Béla születési anyakönyvi kivonatában január 27. szerepel születésének hivatalos dátumaként. Ugyanakkor több olyan később kiállított dokumentumot, újságcikket találunk, amely a születési időpontot január 26-ra jelöli. Bécsi sírjára is az utóbbi adatot vésték. Érdekességként hozzátehetjük, hogy 1963-ban éppen január 26-án született a portugál futballedző, José Mourinho, akivel Guttmannt szeretik párhuzamba állítani.

brazilguttmann.jpg

Születési dátum: 1899. január 26. (brazil bevándorlási igazolvány, forrás: Familysearch.org)

Guttmannt minden bizonnyal nem különösebben izgatta egyébként, milyen adatok jelennek meg születésével kapcsolatban. Csaknády Jenő 1964-ben napvilágot látott Die Bela Guttmann Story című munkájában például egy 1962-ben Párizsban kiadott könyvre hivatkozik, amelyben 1900-at említik a születés éveként. A századforduló éve, részletesebben pedig az "1900. március 13." születési adat mindmáig sajnos rendkívül elterjedt, ezt találjuk többek között a róla szóló magyar nyelvű Wikipédia oldalon és szobrán, Lisszabonban.

Az előnyére tévedést, fiatalítást talán maga is támogatná, jól tudván, hogy idősödő trénerekkel kapcsolatban a menesztés indokául bármikor felmerülhet, hogy túl öregek. Másrészt, a koráról jobb, ha nem beszél az ember. A már harmincas éveiben "Béla bácsi"-nak becézett Guttmann, hetven pluszosan azért nem akarta elárulni az őt faggató Hámori Tibornak (Régi gólok, edzősorsok), hogy hány éves, mert nem akarta rontani a sanszát a középkorú nőknél...

Update: köszönet Laszip Gábornak, hogy a Wikipédia oldalon máris javításra került a dátum.

 

 

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása